Határtalanul 3-4.nap

 

3. nap

 

Reggeli után a Benedek Fidél Általános Iskolába sétáltunk át, ahol Bodor Nóra Tátrai Tibor Ádám A szeretet világa című verset szavalta el, majd Szabó Sára Bódás János Ki van jelölve a helyed című verse következett. Ez után a 7.m osztály diákjai egy modern táncösszeállítással kedveskedtek az erdélyi diákoknak. A bemutató után az igazgatóhelyettessel beszélgettünk. Sok érdekes dolgot megtudtunk az ottani oktatásról és a magyar nyelv tanulásáról.

Az iskola után nagyon izgalmas kalandban volt részünk 3 dzsippel felmentünk a Jézus- szíve kilátóhoz. A hatalmas fém szobor lábától is gyönyörű volt a kilátás, de az igazi csodát azok láthatták, akik felmerészkedtek a szobor fejébe.

 

 

 

Túránk után délben Nyikómalomfalvára mentünk, ahol megismerkedtünk a fafaragás ősi mesterségével. Mini székelykaput állthattunk össze, majd magunk is vésőt ragadtunk. Az elkészült faragásokat haza is hozhattuk.

 

Innen Korondra mentünk a sóvágóhoz. Igazi ízes erdélyi beszédet hallhattunk, sajátos szókinccsel. Az is kiderült, hogy a Parajdi sóbánya bezárása miatt kevés só van éppen a sóvágónál, ennek ellenére így is be tudta mutatni mestersége főbb jellemzőit.

 

Ezt követően a Medve-tóhoz mentünk, amiről Tibor bácsi sok érdekességet mesélt nekünk. Nemcsak a színéről, de a víz összetételéről és élővilágáról is hallhattunk előadást.

Hazafelé Korond utcáján sétáltunk, megnéztük a híres vásárt, majd 2 helyen is koszorúztunk: Farkaslakán Tamási Áron sírjánál és Szejkefűn Orbán Balázs sírjánál. Utóbbi helyen már szakadt az eső az agyagos talaj rátapadt a cipőnkre, ezért a buszra mezítláb szálltunk fel.

 Székelyudvarhelyen a szoborparkot az eső miatt csak átfutottuk, majd Székelyudvarhelyen a cipőnket sikáltuk hosszú perceken át.

Az ízletes vacsora után Ki mit tudon vettünk részt, amire napokon keresztül készültünk.

 

 

4. nap

Reggel 7 órakor már az asztalnál ültünk, majd elindultunk Segesvárra.  Először Fehéregyházán koszorúztunk, ahol Petőfi eltűnt, ez Petőfi-kútja, majd Segesvár utcáink sétáltunk. Kívülről megnéztük a várat, Tibor bácsi mesélt Petőfiről és Drakuláról.

 

Már a buszon ültünk, mikor elkezdett esni az eső. Királyhágónál megpihentünk, utána pedig izgatottan és fáradtan gondoltunk vissza a mögöttünk lévő napokra. Gyönyörű tájakon jártunk, sok szép emléket vittünk magunkkal.