Cirkusz

 Február 23-án, szerdán a harmadik óra után indultunk két busszal  Budapestre a Nagycirkuszba. Az út nagyon jó hangulatban telt, sokat nevettünk. Mivel túl korán értünk oda megnéztünk néhány nevezetességet: a Budapesti jégpályát, a Vajdahunyad várát és a Hősök terét. Aztán elindultunk a Nagycirkuszba, ahol elég sokat álltunk, mert nagy volt a sor. Mikor beértünk a nézőtérbe, ott is nagyon sokan voltak.

 Először a porondmestert láttuk meg, aki bevezette a műsort. Utána balerinák jöttek, és egy lovaskocsi, majd egy artista lány produkcióját láthattuk. Volt egy bohóc is, aki zacskókkal zsonglőrködött, ezt követően egy akrobata csapat jött be, énekessel. Volt még kutyaszám, sok légi produkció és tánc is.

Körülbelül fél hatra értünk vissza az iskola elé, onnan ment mindenki haza. Összességében nagyon jól éreztük magunkat, és a visszaút is nagyon jó hangulatban telt.


Kispál Ádám és Kocsis Nóra

6.m

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Karácsonyi történet

      Lappföld… Egy gyönyörű vidék, ahol sosem olvad el a hó, mégis, hogyha reggel felkel a nap, a hó gyönyörűen csillog. Itt él a Mikulás manóival és rénszarvasaival. Itt készítik az ajándékokat. A karácsony előtti hét keddje volt. Az ajándékok nagy része már a szánon sorakozott. Rudolf, a féléves rénszarvas, még sosem látott havat. Izgatottan szaglászott meg mindent, és jókat nevetett a hóban hagyott patanyomain. - De gyönyörű ez a karácsony, akármi is legyen ez! – gondolta. - Ne örüljön annyira neki! - hallatszott hirtelen egy hang a háta mögül. Rudolf ijedten megfordult, és egy pár évvel idősebb rénszarvast látott közeledni. - Miért?! - kérdezte szomorúan. – Mi rossz van ebben? Minden olyan csodálatos! - Nézd! - kezdi a másik. – Ott van a Mikulás szánja. Látod? - Igen! – felel a rénszarvas kíváncsian. - Az a sok ajándék ott benne… Az mind a gyerekeké lesz… - Igen! És? -Hallottad, amit mondtam? A gyerekeké… - De jó lesz… Biztosan nagyon örülni fognak neki. -
További információk

Beszámoló a tiszakécskei mesemondó versenyről

Kép
  Tiszakécskén november 17-én rendezték meg a   XX. Jubileumi Mesemondó-, Meseíró-, Szépíró-, Kézműves és Angol / Német Fordító Találkozót. Az iskolai fordulón a tavalyi országos verseny győztesével mérkőztem meg. Nagyon örülök, hogy én jutottam tovább. Heteken keresztül készültünk, gyakoroltunk, míg eljött a verseny napja. A Tiszakécskei református iskola, idén is tárt kapukkal várta azokat a tanulókat, akik meg akarták méretni tudásukat. Ezeknek a diákoknak én is egyike voltam,   ugyanis ebben az évben, iskolánk hetedik évfolyamát én képviseltem, a mesemondóversenyen.   Amint megérkeztünk, meleg reggelivel vártak minket. Azután egy teremben foglaltunk helyet, egészen addig, amíg sorra nem kerültünk. Nem volt sok jelentkező a hetedik-nyolcadikos korosztályban, de igen tehetséges gyerekek vettek részt a versenyen. Bács-Kiskun megyei   népmesék közül lehetett válogatni. Be kell valljam, szoros volt a mezőny. Többen választották, a Híres kecske című mesét, de a Csodafa című mesét i
További információk

Levél a Mikulásnak

Kép
  Kedves Mikulás!   Nagyon jó voltam egész évben, bár anya ezt másként gondolja, de te mindent látsz! Ha mégis hoznál virgácsot, kérlek, a tesóm cipőjébe tedd, mert nekem nem kell! Mondjuk, ha elég vastag virgácsot hozol, a nagyinak is adhatod, nem azért, mert rossz volt, hanem, mert tönkrement a seprűje. A jó tulajdonságaim nem kell bemutatni, nem tehetek róla, hogy minden az arcomra van írva. A szám se nagy, csak nem tudok neki parancsolni, mindig hamarabb kinyílik, mint kellene. Az sem igaz, hogy mindig az enyém az utolsó szó, mert az, hogy bevágom a szobám ajtaját nem, számít szónak. A tulajdonságaim inkább hagyjuk, úgyis ismersz. A Hamupipőke című meséből vett idézettel búcsúzunk: „Jóságodat meghálálva, elmehetsz majd a mulatságba”. Jó szórakozást kedves Mikulás! Várunk nagyon! Cegléd, 2023.dec.5.                                                                                                                                       Szeretettel: 7.m
További információk