Beszámoló a tiszakécskei mesemondó versenyről

 

Tiszakécskén november 17-én rendezték meg a  XX. Jubileumi Mesemondó-, Meseíró-, Szépíró-, Kézműves és Angol / Német Fordító Találkozót.

Az iskolai fordulón a tavalyi országos verseny győztesével mérkőztem meg. Nagyon örülök, hogy én jutottam tovább. Heteken keresztül készültünk, gyakoroltunk, míg eljött a verseny napja.

A Tiszakécskei református iskola, idén is tárt kapukkal várta azokat a tanulókat, akik meg akarták méretni tudásukat. Ezeknek a diákoknak én is egyike voltam,  ugyanis ebben az évben, iskolánk hetedik évfolyamát én képviseltem, a mesemondóversenyen.

 Amint megérkeztünk, meleg reggelivel vártak minket. Azután egy teremben foglaltunk helyet, egészen addig, amíg sorra nem kerültünk. Nem volt sok jelentkező a hetedik-nyolcadikos korosztályban, de igen tehetséges gyerekek vettek részt a versenyen. Bács-Kiskun megyei  népmesék közül lehetett válogatni. Be kell valljam, szoros volt a mezőny. Többen választották, a Híres kecske című mesét, de a Csodafa című mesét is sokan mondták.

Őszintén szólva egyáltalán nem izgultam, mert tudtam, hogy a sok munka, és a remek felkészítés kifizetődik.

 Az eredményhirdetés a templomban történt. Már mind tűkön ülve vártuk, hogy kimondják a neveinket, és átvehessük a jutalmat. Két tanuló lett az első két helyezett, én bronz minősítésben részesültem. De így is büszke voltam magamra és persze az osztályfőnökömre, Kis Erzsébetre is. Tudtam, hogy a sok gyakorlás, idő és a mese személyre szabása nem volt elvesztegetett idő. Iskolánk megkapta A legeredményesebb iskola címét!

 Összességében, nagyon jó volt a verseny, a mesék, a pedagógusok is nagyon kedvesek voltak, ezért szeretnék mindenkit arra bíztatni, hogy menjen el erre a versenyre! Gratulálok minden versenyzőnek, és köszönöm, hogy részt vehettem!

                                                                                                  Lócska Lili 7.m